Vészi Margit 1. - A hivatásos múzsa

Vannak nők, akik egész életükben művészek közelében élnek. A sok tehetséges ember által inspirálva maguk is alkotnak: festenek, írnak, zenélnek. Ám saját alkotásuknál sokkal nagyobb hatású személyes varázsuk. Ők a múzsák, akik nélkül kulcsfontosságú művek nem jöhettek volna létre.

Ilyen végzetesen vonzó és szerencsétlenül tehetséges asszony volt Vészi Margit is. Furcsa sors jutott osztályrészéül. A neve a legtöbb ember számára ismerősen cseng. A Vészi család ugyanis jelentős szerepet játszott a magyar irodalom formálásában, és bár Margit maga soha nem dicsekedhetett jelentős sikerekkel egyik művészeti ágban sem, mindig jó körökben forgott. Vonzó személyisége, titokzatos szépsége sok férfit elbűvölt és megihletett. A Margita élni akar ciklus, Ady iránta érzett vonzalmának állít emléket. Későbbi férje, Molnár Ferenc pedig kifejezetten neki írta a Liliom című darabot.Később még Puccini is udvarolt neki.
Ám a múzsaság nagy csapdája, hogy csak addig működik igazán, ameddig az asszonyi vonzerő. Így Vészi Margit élete első harminc éve volt csak igazán kalandos és megtört férfiszívekkel teli. Az utolsó harmincat önkéntes száműzetésben, magányban és szegénységben töltötte.
Én az egyetemi tanulmányaim végén találkoztam a nevével és ez a furcsa asszonyalak nagyon izgalmasnak tűnt. Egész jó képei vannak a Magyar Nemzeti Galéria raktárában, egész jó írásai a Széchenyi Könyvtár poros polcain. Egy méltatlanul elfeledett nő, horgadt fel bennem a kutatói önérzet, és hónapokat töltöttem vele, hogy megtaláljam az összes művét, grafikáját, festményét, újságcikkét. Ráadásul híres és ma is élő leszármazottai szívesen segítettek: Horváth Ádám, a híres filmrendező, Lukin László zeneszerző, Sárközi Mátyás író, Márkus Anna festőművész - mind szívesen segítettek, bár egytől egyig meglepődtek azon, hogy épp ezt a szerencsétlen és tehetségtelen Vészi Margitot választottam témámul.
Én persze szenvedélyesen védtem őt, hiszen akkor már egyre többet tudtam róla és egyre jobban megszerettem. És bizton állítottam egy meg nem értett művészt fedeztem fel a nagyvilág számára.
Persze így, évekkel a nagy kutatás befejezése után már én is tisztábban látom, hogy milyen is volt Vészi Margit. Egy megkerülhetetetlen és nagyon fontos alakja a századeleji művészvilágnak - de nem elsővonalbeli.
Én azért sokat köszönhetek neki. Az ő élete és művészete révén tanultam meg kutatni - levéltárba, múzeumi raktárakba járni, mikrofilmeket használni és számtalan érdekes embert ismertem meg általa, akik mind-mind, kivétel nélkül szívesen segítettek. És ez nagyon jó érzés volt. Ezért hát engedtessék meg nekem, hogy egy kicsit jobban bemutassam őt. Mert érdekes asszony volt. És azért amit csinált, az se rossz.